Az 1885-ben írt mű a brahmsi zeneművészet csúcsa: negyedik tétele nagyszabású variációsorozat egy harmóniasorra - a barokk kor passacaglia műfajában. A zeneszerző egyetlen hegedűversenye szorosan kötődik a 19. század egyik legnagyobb hegedűséhez, a magyar származású Joachim Józsefhez, aki Budapesten még az ősbemutató évében, 1879-ben eljátszotta. Az előadás kapcsán fogalmazta meg Brahmsról a kritikus Péterfy Jenő, hogy "művészetének egén nem a virtuóz csecsebecsék fénylenek."
Műsor:
Brahms: A párkák éneke, op. 89
Brahms: D-dúr hegedűverseny, op. 77
Brahms: IV. (e-moll) szimfónia, op. 98
Közreműködik: Banda Ádám - hegedű, a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
Vezényel: Kovács János
